Látás és láthatóság autóval

A fényvető beállítása, ellenőrzése és műszaki részletei

Alkonyatkor és sötétedés után nélkülözhetetlen a lámpa -pontos műszaki megnevezésén: fényvető-, az általa kibocsátott fénykéve vagy fénynyaláb biztosítja a vezetés egyik alapvető feltételét, a megfelelő látási viszonyt. A fényvetők tényleges helyzetparaméterei kompromisszumon alapulnak, elsősorban a tompított fény tekintetében. A fényvetőnek jól meg kell világítani az úttestet és a környezetet a vezető számára a szembejövő járművek lehető legkisebb mértékű elvakítása mellett úgy, hogy az előrevilágítással teljesen és időben felismerhetőek legyenek a megvilágított útszakaszon lévő akadályok. A fényvető pontos kalibrálása rendkívüli precizitást igényel.

A lámpatest által kibocsájtott fénykéve beállítása gyári- valamint hatósági határértéki előírásokkal megegyező vetítési irányhelyességet jelent. Ezen a területen is folyamatos az innováció, a konstrukciók és a fényvető kombinációi mára igen változatosak, fénytani jellemzőiket szüntelenül fejlesztik. A beállítási alapelvek mindig azonosak, minden rendszerellenőrzésnél szigorúan hagyatkoznak a gyári előírásokra és egyéb vonatkozó szabályzásra.

Egy lámpatestbe foglalható a távolsági és tompított fényvető, ilyenkor legtöbbször bilux izzót alkalmaznak, bár egymástól függetlenül nem állítható a távolsági és a tompított fényforrás kévéje. Amennyiben a két fénynyaláb nem egy lámpatestbe van foglalva, úgy az önálló, távolsági fényt kibocsájtó lámpatestnél a fénynyaláb forró pontját vesszük a beállítás viszonyító pontjául.

Gázkisüléses fényvetőknél előfordulnak egyedi lámpák (csak távolsági- vagy csak tompított fényvetők), de mára ezek az egyedi kivitelek is lehetnek kettős funkciójúak: tengelyirányú-, vagy árnyékoló-blende függőleges mozgatásával érhető el a különböző megvilágítási mód.

A fénynyaláb karosszériához vetett iránya a lámpatesten található beállító csavarokkal módosítható.

A jármű terheltségének függvényében szükség lehet a fénykéve előrevetítési távolságának változtatására, amit elvégezhet a jármű vezetője, egyes modelleknél viszont ez automatizált. Előírás a gázkisüléses fényvetőknél a terhelésfüggő előrevilágítás, automatikusnak pedig abban az esetben kell lennie, ha a kocsiszekrény „bólintó” mozgását a beállításnak folyamatosan követnie kell.

A fénynyaláb optikai tengelyhelyzetének előírása

Diagnosztikában ernyőképen értékelik a fénykéve pozícióját, ami nem egyezik meg a talaj/országút síkpozíciójával. A vizsgáló ernyőt a talajra merőlegesen, a jármű előtt állítjuk fel.

Pozitív típusvizsgálat után az adott modell forgalmazási engedélyt kap, amennyiben a fényvetőtől 25 méterre lévő útszakasz jól látható a kapott értékek alapján. A diagnosztikai fényszóró-ellenőrző műszer vetítési ernyőjén a 10 méterre látható dolgok ernyőképe jelenik meg.

Az eszköz képernyőjére a tompított fényvető által kibocsátott fénynyaláb sötét-világos határvonalainak kontrasztos képet kell adnia, a törésponttól jobbra 15 fokkal lefelé irányulónak, tőle balra pedig a talajjal párhuzamosnak kell lennie. Egyes fényvető típusoknál a ferde határvonal, újra megtörve, vízszintes szakasszal is végződhet.

Az optikai diagnosztika során a sötét-világos határvonalak vízszintes szakaszának a fényszórótól 10 méterre helyezett, talajhoz viszonyítottan merőlegesen álló képernyőn, meghatározott „x” távolságra kell húzódnia, melynek kisebbnek kell lennie, mint a fényszóró talajtól mért távolsága (h). Mértékegysége „x” (érték) cm/10 méter. Ez az érték egy gyártói adat, ami típusfüggő. Ha ez az érték megfelelő, garantáltan nem vakít a tompított fény, mégis megfelelő előrevilágítást biztosít.Sajnos gyakran lehet ebben a beállításban hibát találni.

Mivel a fénykéve vetülése a jármű karosszériához van kalibrálva, a kocsiszekrény helyzete is meg kell feleljen az előírásoknak, amit befolyásolhat a gumiabroncs nyomása, a járműterhelés, a jármű szintszabályozása és a rugó helyzete is. Gyakorta alkalmazott megoldás a lámpatest billenésének vezetőülésnél történő szabályozása, ezt a szabályozót is megadott pozícióban, általában „0″ helyzetben kell tartani, ami a legtávolabbi fénynyalábvetítést biztosítja.

A fényszóró-ellenőrző készülék fényvetőhöz és a gépkocsihoz történő pozícionálásával végezhetjük el a kamera tájolását.

A legszűkebb beállítási tűrési- és legfontosabb tájolási paraméter a kamera hossztengelyének a vízszintes sík metszésvonalához és a gépkocsi szimmetria síkjához való párhuzamosítása, ezzel lehetséges a jármű hossztengelyével párhuzamos vetítési helyzet, és a két fényvető egymáshoz való bemérése/beállítása. Ez nem a lámpatest beállítását jelenti, hanem a fényvetők karosszériában lévő pozíciójának ellenőrzését, szükség esetén pedig helyzet-korrekcióját.

A lámpa bekapcsolását követően az ellenőrző készülék képernyőjén azonnal láthatjuk a tompított fény képét, a sötét-világos határvonalának pozícióját.

Ha nem határozat a határvonala, akkor a lámpa nagy valószínűséggel hibás.

A modern fényvetők ernyőképén összemosódik a sötét-világos határvonal kontrasztja, ilyenkor az adott modell beállítás-technológiájánál hagyatkozzunk a modell gyári előírására. Ezt a munkafolyamatot halogén izzós lámpáknál gyorsan elvégezhetjük, mert a fényvető menetszél hűtését a lámpatest hűtésébe bekalkulálták.

A korábban leírtak szerint a határvonalaknak a törésponttól balra vízszintesen, jobbra pedig 15 fokkal lefelé mutató irányban kell elhelyezkednie.

Nem engedhető meg a legkisebb elfordulás sem! A töréspont pozíciója akkor jó, ha az az ernyő függőleges mezővonalára esik.

Ezt követően be kell állítani a tompított fény előrevilágítását, ami a korábbiakban említett szerint egy kompromisszumos beállítása, a közlekedés több résztvevőjének szempontja is befolyásolja. Ne legyen vakító a szemből érkező járművek vezetőinek, de kellően világítsa meg a kocsi előtti teret. A hazai előírásoknak megfelelően a belátható térnek minimum 40 méternek kell lennie.

A beállítás folyamán „x” értékkel határozzuk meg az előrevilágítási távot.

Lássunk hozzá egy egyszerű példát: 100 cm a fényvető középpontjának talajtól mért távolsága, 25cm a fény sötét-világos határvonalainak „lehordása” a 10 cm-re lévő ernyőn. Ez a fenti példánál azt jelenti, hogy négyszer ekkora távolságon, a kocsi előtt negyven méterrel éri el az előrevilágítás az optikai tengelyt, azaz 40 méter az előrevilágítás.

Az „x” érték típusfüggő gyári adat, amit % arányban határoznak meg és feltüntetik a lámpatesten. Ez az érték meghatározza a fényvető a névleges dőlését.

Gyakorlatban annyit tesz, hogy a tízméteres képernyőn az „x” értéke 10 méter felszorozva 1,2%, azaz 12cm.

Típustól független adatok a mérvadóak a hatósági ellenőrzés során, ami az vizsgálja, hogy a tompított fény nem-e túlzottan vakító. A hazai szabályozások szerint, ha a jármű fényvetőjének a talajtól mért távolsága 95 cm-t nem haladja meg, akkor az „x” értéke 10 cm, 1%. Az ilyen magas fényvetőknél ez 95 méter elővilágítást eredményez. Sport autóknál előfordulhat, hogy a fényvető középpontja mindössze 50 cm-re helyezkedik el a talajtól, értelemszerűen ez 50 méter megvilágítás jelent, ami nem túl sok.

Ha túl vagyunk a tompított fény kalibrálásán, jöhet a távolsági fényvető.

Az országúti fényszóró forró pontja jelentősen eltérhet a jelzőkereszthez képest, 10 méteres távolságra vonatkoztatva a forró pont eltolódásának tűréshatára jobbra és balra a jelzőkereszttől 20-20 cm, 10 cm lefelé, 15 cm pedig fölfelé. Az ellenőrző eszközön ezt a tűréshatárt keret jelzi.

Ezzel a műszerrel lehetőségünk van a fényvető fényerejének mérésére is (ami csak tájékoztató jellegű, a fontos a forró pont), a különböző optikai ellenőrző eszközök fényerősség kijelzése műszertípusonként változhat, az opció célja, hogy meghatározzuk a távolsági fényszóró forró pontjának helyzetét.

Már csak a ködlámpa ellenőrzése és beállítása maradt hátra.

A fényszóró beállító készülékkel elvégezhető a járművek világításának ellenőrzése, beállítása, így járművünk könnyen láthatóvá tétele sűrű köd esetén.

A járművek fényforrásait két csoportba soroljuk: útmegvilágítás vagy belső világítási funkciók.

Útmegvilágítás céljára sokféle eszköz szolgál.

Távolsági fényvető

A paraboloid tükör gyújtópontjában található az izzószál, fénykévéje szétterülő, 100 méter távolságból mért fényereje egy luxnál erősebb.

Tompított lámpatest

Az izzószál, amely a tükör gyújtópontja előtt helyezkedik el, alulról árnyékolt, hogy a fénysáv világosabb legyen. Kedvezőbb, ha a fénynyaláb baloldali része lapított, így messzebbre világíthat az izzó. Az úttest jobb oldalán ezt az asszimetrikus megvilágítási formát úgy lehet elérni, hogy az izzórész alatti ernyő eleve aszimmetrikus, másrészt a burkoló üvegen fénytörő bordázat van kialakítva.

Bevett gyakorlat, hogy a kétfajta fényvetőt egyesítik úgy, hogy két izzót alkalmaznak egy paraboloid tükörbe, az egyik a gyújtópont elé megy, de alkalmazhatnak akár kétszálas izzót is (Biluxot illetve Douluxot)

Modern járművekben akár üzem közben, kézzel is változtathatjuk a fényszóró beállítását, vagy az automatizált rendszer szabályozza a terhelés változásának függvényében a beállításokat, például kanyarodás, előzés.

Ledes fényszóró esetében a ledek mindig a szerint kapcsolnak be, hogy milyen irányba szükséges a fényvetés.

A ködlámpa az úttesthez közel van telepítve, fénysávja vízszintesen széthúzott, kibocsájtott fényszíne hátul vörös, elől fehér vagy kadmium sárga. Különféle alakzatokban forgalmazzák, igen eltérőek a különböző márkák.

Használni csak sűrű hóesésben vagy ködben szabad, csak és kizáróan lakott területen kívül. A legtöbb autó alapfelszereltségeként elől kettő, hátul egy ködlámpát szereltek fel gyárilag. A megszokott hátsó ködlámpa felszerelése csak akkor engedélyezett, ha elől is van ilyen típusú fényvetőnk.

Tolatóradar automatikusan aktiválódik hátramenet bekapcsoláskor, az egyetlen hátrafelé fehér fényt kibocsátó lámpa. A járművek belsőtér-világítása általában nem okoz problémát, nincsenek kötelező szabályozások, kivéve az autóbuszokon. Autóvezetés közben a vezetőnek nincs is szüksége erősebb fényre, így a teherautókon és a személygépjárművek menet közben csak a műszer tábla kap egy enyhe, nem zavaró világítást, autóbuszokon pedig a sofőrnek függönyös árnyékolás van biztosítva.

A műszerfal megvilágítása semmilyen esetben nem lehet vakító, legtöbbször sárga vagy kék szín használatos és szabályozható a fényerősség.

Személygépjárműben az utasteret csak két gyenge fényű lámpával világíthatjuk meg, az autóbuszokra külön szabályzat vonatkozik: távolsági buszokon az általános fény kiegészítésére olvasó lámpákat is beszereltek, városi buszokon pedig intenzív, egyenletes megvilágítással látták el az utasteret. Jellemzően az utastér megvilágítására fénycsöveket alkalmaznak.

Szigorú előírások vonatkoznak a gépkocsi világítóberendezéseire, helyére, fajtáira, elhelyezésére, fényerejére és darabszámára. A világító berendezések műszaki állapota megköveteli a kifogástalanságot, ellenőrzéseket.

Karbantartása és beállítása nagy odafigyelést igényel, nem szabad semmilyen esetben sem megfeledkezni róla!

Autómentő szolgáltatásunk a nap 24-órájában is elérhető.

Autómentő

Autómentő, autószállítás azonnal! Sos autómentés a nap 24-órájában, Nagyon gyorsan, nagyon olcsón, nagyon jól! Ünnepnapokon is hívhat. Olcsó autómentés, korszerű autómentő járművek, képzett sofőrök. Mivel 0-24-órás ügyeletünk van ezért bármikor hívhat, azonnal indulunk segíteni. Többféle autómentő járművel rendelkezünk amelyikből ki tudjuk választani az ár-érték arányban legmegfelelőbbet. Jelenleg a piac legolcsóbb autómentő, autószállító szolgáltatásait nyújtjuk, kiváló minőségben! Autómentés Budapest, autómentő Budapest, Tovább olvasom →