Látás és láthatóság autóval
Egy lámpatestbe foglalható a távolsági és tompított fényvető, ilyenkor legtöbbször bilux izzót alkalmaznak, bár egymástól függetlenül nem állítható a távolsági és a tompított fényforrás kévéje. Amennyiben a két fénynyaláb nem egy lámpatestbe van foglalva, úgy az önálló, távolsági fényt kibocsájtó lámpatestnél a fénynyaláb forró pontját vesszük a beállítás viszonyító pontjául.
Gázkisüléses fényvetőknél előfordulnak egyedi lámpák (csak távolsági- vagy csak tompított fényvetők), de mára ezek az egyedi kivitelek is lehetnek kettős funkciójúak: tengelyirányú-, vagy árnyékoló-blende függőleges mozgatásával érhető el a különböző megvilágítási mód.
A fénynyaláb karosszériához vetett iránya a lámpatesten található beállító csavarokkal módosítható.
A jármű terheltségének függvényében szükség lehet a fénykéve előrevetítési távolságának változtatására, amit elvégezhet a jármű vezetője, egyes modelleknél viszont ez automatizált. Előírás a gázkisüléses fényvetőknél a terhelésfüggő előrevilágítás, automatikusnak pedig abban az esetben kell lennie, ha a kocsiszekrény „bólintó" mozgását a beállításnak folyamatosan követnie kell.
A fénynyaláb optikai tengelyhelyzetének előírása
Diagnosztikában ernyőképen értékelik a fénykéve pozícióját, ami nem egyezik meg a talaj/országút síkpozíciójával. A vizsgáló ernyőt a talajra merőlegesen, a jármű előtt állítjuk fel.
Pozitív típusvizsgálat után az adott modell forgalmazási engedélyt kap, amennyiben a fényvetőtől 25 méterre lévő útszakasz jól látható a kapott értékek alapján. A diagnosztikai fényszóró-ellenőrző műszer vetítési ernyőjén a 10 méterre látható dolgok ernyőképe jelenik meg.
Az optikai diagnosztika során a sötét-világos határvonalak vízszintes szakaszának a fényszórótól 10 méterre helyezett, talajhoz viszonyítottan merőlegesen álló képernyőn, meghatározott „x" távolságra kell húzódnia, melynek kisebbnek kell lennie, mint a fényszóró talajtól mért távolsága (h). Mértékegysége „x" (érték) cm/10 méter. Ez az érték egy gyártói adat, ami típusfüggő. Ha ez az érték megfelelő, garantáltan nem vakít a tompított fény, mégis megfelelő előrevilágítást biztosít.Sajnos gyakran lehet ebben a beállításban hibát találni.
Mivel a fénykéve vetülése a jármű karosszériához van kalibrálva, a kocsiszekrény helyzete is meg kell feleljen az előírásoknak, amit befolyásolhat a gumiabroncs nyomása, a járműterhelés, a jármű szintszabályozása és a rugó helyzete is. Gyakorta alkalmazott megoldás a lámpatest billenésének vezetőülésnél történő szabályozása, ezt a szabályozót is megadott pozícióban, általában „0" helyzetben kell tartani, ami a legtávolabbi fénynyalábvetítést biztosítja.
A fényszóró-ellenőrző készülék fényvetőhöz és a gépkocsihoz történő pozícionálásával végezhetjük el a kamera tájolását.
A legszűkebb beállítási tűrési- és legfontosabb tájolási paraméter a kamera hossztengelyének a vízszintes sík metszésvonalához és a gépkocsi szimmetria síkjához való párhuzamosítása, ezzel lehetséges a jármű hossztengelyével párhuzamos vetítési helyzet, és a két fényvető egymáshoz való bemérése/beállítása. Ez nem a lámpatest beállítását jelenti, hanem a fényvetők karosszériában lévő pozíciójának ellenőrzését, szükség esetén pedig helyzet-korrekcióját.
A lámpa bekapcsolását követően az ellenőrző készülék képernyőjén azonnal láthatjuk a tompított fény képét, a sötét-világos határvonalának pozícióját.
Ha nem határozat a határvonala, akkor a lámpa nagy valószínűséggel hibás.
A modern fényvetők ernyőképén összemosódik a sötét-világos határvonal kontrasztja, ilyenkor az adott modell beállítás-technológiájánál hagyatkozzunk a modell gyári előírására. Ezt a munkafolyamatot halogén izzós lámpáknál gyorsan elvégezhetjük, mert a fényvető menetszél hűtését a lámpatest hűtésébe bekalkulálták.
A korábban leírtak szerint a határvonalaknak a törésponttól balra vízszintesen, jobbra pedig 15 fokkal lefelé mutató irányban kell elhelyezkednie.
Nem engedhető meg a legkisebb elfordulás sem! A töréspont pozíciója akkor jó, ha az az ernyő függőleges mezővonalára esik.
Ezt követően be kell állítani a tompított fény előrevilágítását, ami a korábbiakban említett szerint egy kompromisszumos beállítása, a közlekedés több résztvevőjének szempontja is befolyásolja. Ne legyen vakító a szemből érkező járművek vezetőinek, de kellően világítsa meg a kocsi előtti teret. A hazai előírásoknak megfelelően a belátható térnek minimum 40 méternek kell lennie.
A beállítás folyamán „x" értékkel határozzuk meg az előrevilágítási távot.
Lássunk hozzá egy egyszerű példát: 100 cm a fényvető középpontjának talajtól mért távolsága, 25cm a fény sötét-világos határvonalainak „lehordása" a 10 cm-re lévő ernyőn. Ez a fenti példánál azt jelenti, hogy négyszer ekkora távolságon, a kocsi előtt negyven méterrel éri el az előrevilágítás az optikai tengelyt, azaz 40 méter az előrevilágítás.
Az „x" érték típusfüggő gyári adat, amit % arányban határoznak meg és feltüntetik a lámpatesten. Ez az érték meghatározza a fényvető a névleges dőlését.
Gyakorlatban annyit tesz, hogy a tízméteres képernyőn az „x" értéke 10 méter felszorozva 1,2%, azaz 12cm.
Típustól független adatok a mérvadóak a hatósági ellenőrzés során, ami az vizsgálja, hogy a tompított fény nem-e túlzottan vakító. A hazai szabályozások szerint, ha a jármű fényvetőjének a talajtól mért távolsága 95 cm-t nem haladja meg, akkor az „x" értéke 10 cm, 1%. Az ilyen magas fényvetőknél ez 95 méter elővilágítást eredményez. Sport autóknál előfordulhat, hogy a fényvető középpontja mindössze 50 cm-re helyezkedik el a talajtól, értelemszerűen ez 50 méter megvilágítás jelent, ami nem túl sok.
Ha túl vagyunk a tompított fény kalibrálásán, jöhet a távolsági fényvető.
Az országúti fényszóró forró pontja jelentősen eltérhet a jelzőkereszthez képest, 10 méteres távolságra vonatkoztatva a forró pont eltolódásának tűréshatára jobbra és balra a jelzőkereszttől 20-20 cm, 10 cm lefelé, 15 cm pedig fölfelé. Az ellenőrző eszközön ezt a tűréshatárt keret jelzi.
Ezzel a műszerrel lehetőségünk van a fényvető fényerejének mérésére is (ami csak tájékoztató jellegű, a fontos a forró pont), a különböző optikai ellenőrző eszközök fényerősség kijelzése műszertípusonként változhat, az opció célja, hogy meghatározzuk a távolsági fényszóró forró pontjának helyzetét.
Már csak a ködlámpa ellenőrzése és beállítása maradt hátra.
A fényszóró beállító készülékkel elvégezhető a járművek világításának ellenőrzése, beállítása, így járművünk könnyen láthatóvá tétele sűrű köd esetén.
A járművek fényforrásait két csoportba soroljuk: útmegvilágítás vagy belső világítási funkciók.
Útmegvilágítás céljára sokféle eszköz szolgál.
Távolsági fényvető
A paraboloid tükör gyújtópontjában található az izzószál, fénykévéje szétterülő, 100 méter távolságból mért fényereje egy luxnál erősebb.
Tompított lámpatest
Az izzószál, amely a tükör gyújtópontja előtt helyezkedik el, alulról árnyékolt, hogy a fénysáv világosabb legyen. Kedvezőbb, ha a fénynyaláb baloldali része lapított, így messzebbre világíthat az izzó. Az úttest jobb oldalán ezt az asszimetrikus megvilágítási formát úgy lehet elérni, hogy az izzórész alatti ernyő eleve aszimmetrikus, másrészt a burkoló üvegen fénytörő bordázat van kialakítva.
Bevett gyakorlat, hogy a kétfajta fényvetőt egyesítik úgy, hogy két izzót alkalmaznak egy paraboloid tükörbe, az egyik a gyújtópont elé megy, de alkalmazhatnak akár kétszálas izzót is (Biluxot illetve Douluxot)
Modern járművekben akár üzem közben, kézzel is változtathatjuk a fényszóró beállítását, vagy az automatizált rendszer szabályozza a terhelés változásának függvényében a beállításokat, például kanyarodás, előzés.
Ledes fényszóró esetében a ledek mindig a szerint kapcsolnak be, hogy milyen irányba szükséges a fényvetés.
A ködlámpa az úttesthez közel van telepítve, fénysávja vízszintesen széthúzott, kibocsájtott fényszíne hátul vörös, elől fehér vagy kadmium sárga. Különféle alakzatokban forgalmazzák, igen eltérőek a különböző márkák.
Használni csak sűrű hóesésben vagy ködben szabad, csak és kizáróan lakott területen kívül. A legtöbb autó alapfelszereltségeként elől kettő, hátul egy ködlámpát szereltek fel gyárilag. A megszokott hátsó ködlámpa felszerelése csak akkor engedélyezett, ha elől is van ilyen típusú fényvetőnk.
Tolatóradar automatikusan aktiválódik hátramenet bekapcsoláskor, az egyetlen hátrafelé fehér fényt kibocsátó lámpa. A járművek belsőtér-világítása általában nem okoz problémát, nincsenek kötelező szabályozások, kivéve az autóbuszokon. Autóvezetés közben a vezetőnek nincs is szüksége erősebb fényre, így a teherautókon és a személygépjárművek menet közben csak a műszer tábla kap egy enyhe, nem zavaró világítást, autóbuszokon pedig a sofőrnek függönyös árnyékolás van biztosítva.
A műszerfal megvilágítása semmilyen esetben nem lehet vakító, legtöbbször sárga vagy kék szín használatos és szabályozható a fényerősség.
Személygépjárműben az utasteret csak két gyenge fényű lámpával világíthatjuk meg, az autóbuszokra külön szabályzat vonatkozik: távolsági buszokon az általános fény kiegészítésére olvasó lámpákat is beszereltek, városi buszokon pedig intenzív, egyenletes megvilágítással látták el az utasteret. Jellemzően az utastér megvilágítására fénycsöveket alkalmaznak.
Szigorú előírások vonatkoznak a gépkocsi világítóberendezéseire, helyére, fajtáira, elhelyezésére, fényerejére és darabszámára. A világító berendezések műszaki állapota megköveteli a kifogástalanságot, ellenőrzéseket.
Karbantartása és beállítása nagy odafigyelést igényel, nem szabad semmilyen esetben sem megfeledkezni róla!
Autómentő szolgáltatásunk a nap 24-órájában elérhető.